Jó fél éve nem írtam, igyekszem nagyjából bepótolni. December végén derült ki, hogy újra babát várok. Mindenképpen szerettünk volna harmadikat, és mivel Ákosra elég sokat kellett várnunk, nem védekeztünk azután, hogy újra megjött. Egyikünk sem számított még rá, de persze örültünk neki. Még karácsony előtt elrohantam Bálint Sándorhoz, hogy ha mindent rendben talál, elmondhassuk az ünnepek alatt a családnak. De nem talált mindent rendben, nem látott embriót csak üres petezsákot, ésvalami folyadék is volt a közelében, ami nem jelentett jót. Így hát nem mondtuk el senkinek, 2 hétig tartott a szenvedés, fel voltam készülve a vetélésre is, és vártam a következő vizsgálatot. Ez január 4-én volt, és ekkor már mindent a lehető legnagyobb rendben találtak. Kiderült, hogy csak túl hamar mentem, akkor még csak 4 hetes terhes lehettem. Akkor nagyon megkönnyebbültünk, és hálistennek azóta is minden rendben volt az összes vizsgálaton. A 12. héten már megmondták hogy fiú, bár én lánynak gondoltam amiatt, hogy nem voltam vele annyira rosszul, mint Ákossal. A neveken sokáig gondolkodtunk, végül tulajdonképpen Nóri ötlete volt a Zalán, és nekünk is nagyon megtetszett. A 40. hetet augusztus19-én fogom tölteni, de mivel mindketten a 41. hétre születtek, én későbbre számítom. De még akár Nóri 5. születésnapján is érkezhet, ami ugye 21-e, izgi.
Borzasztó hideg és hosszú volt ez a tél, egészen április elejéig nagyon hideg volt. Sokszor esett a hó, de annyit sajnos sosem, hogy lehetett volna szánkózni vagy hóembert építeni. Nem volt extrém hideg, a minimum -10 volt, de hosszan 0 °C körüli az átlag. Így hogy újra terhes vagyok, én nagyon rosszul bírtam a hideget, úgyhogy keveset voltunk kint, csak amennyit muszáj volt, ami persze nagyon unalmas.
De még ezt tetézi, hogy Ákos is és én is végigbetegeskedtük ezt a 4 hónapot, kisebb megszakításokkal folyamatosan náthásak voltunk és köhögtünk. Nóri kicsit kevesebbszer, de ő is elég sokszor. Alig vártam a márciust, de nem csak hogy nem lett jobb idő, de a gyerekek egymás után voltak napokig lázasak a szokásos náthával köhögéssel egybekötve.
Ezután egy héttel pedig én lettem nagyon beteg, sikerült egy arc/homlok/orrmelléküreg gyulladást összeszednem, ami majdnem 2 heti folyamatos erős fejfájással és náthával járt. Zalán miatt persze nem akartam semmilyen gyógyszert bevenni, 6 napig bírtam, aztán egy Algopyirint be kellett vennem 4 napon keresztül minden este, annyira fájt a fejem. Közben elmentem a fül-orr-gégészetre, ahol kb úgy kezeltek, mintha csak egyet tüsszentettem volna. Csak akkor írt fel antibiotikumot, amikor kifelé menet mondtam hogy nagyon zöld és sárga amit fújok.
Persze a baba miatt nem akartam beszedni, úgyhogy még 3 napig szenvedtem, mire beláttam, hogy muszáj lesz. Utána lassan fokozatosan elkezdtem jobban lenni, de összesen több mint több mint két hétig tartott a kálvária. Közben persze mindkét gyerek újra nagyon megfázott, Nóri lázas is volt egy éjjel, de szerencsére nekik nem lett belőle gyulladás.
Állítólag jövő hétre megjön a tavasz, borzasztó hogy áprilisig kell erre várni. Jó lenne végre többet kint lenni, esetleg kirándulni, kinti programokat csinálni, de ilyen időben a boltig is fogcsikorgatva botorkáltunk el.
A pocaklakó elméletileg jól van, 27-én megyek a 19. heti ultrahangra, de már kb. egy hete érzem a mocorgását, szinte minden nap. Még halványan és egészen lent, de megnyugtató hogy valami legalább van. Az előző ultrahangokon minden rendben volt, két orvos is fiúnak mondta, úgyhogy úgy néz ki, Zalán lesz a neve. Én nagyon lányt éreztem az elején, érdekes hogy most nem jött be a megérzésem, mert Nórinál és Ákosnál bejött. Ákosnál még azt is éreztem, hogy nagyon mozgékony, erős, határozott személyiség lesz, és tényleg így lett, még a horoszkópja alapján is (dupla Szűz, 1-es házas Nap, Merkúr...). Nóri is olyan lett amilyen a pocakban volt, már akkor is sokat alvó, nyugodt, engedelmes, finom lélek. Egyébként az első hónapokban annyira nem voltam rosszul mint Ákossal voltam, ezért is gondoltam hogy nem fiú. Most mivel ennyire lányt éreztem, szerintem egy finomabb, nyugodtabb fiú lesz, mint Ákos, de meglátjuk.
Egyébként az szerintem nagyon jó, hogy a két fiú között csak 2 év korkülönbség lesz, bár nekem biztosan irtó nehéz lesz az első egy év (főleg mivel Ákos nem egy olyan egyszerű eset alapból sem, mint Nóri volt), de később nagyon jó lesz nekik együtt. Nóri kicsit szomorú volt hogy másodszor sem lesz lány testvére, de elég hamar beletörődött. Ráadásul ő amúgy is egy magában is jól ellevő, nem annyira társaság függő gyerek, a fiúknak jobb lesz így együtt, ő meg lehet a nagy okos nővérük.
Ákos beszéde borzasztóan alakul, vagy inkább nem alakul. Az N és B betűs szavak elejét viszonylag jól mondja, néha a D és V is sikerül, de sehol egy P, T, M, J, C, F, K, stb... Elmutogat, elnyögdécsel bármit amit szeretne, és egyébként látom hogy okos, mindent megért amit mondok neki, a könyvben bármit megmutat amit kérdezek, de magát kifejezni nem tudja. Amiből persze azért néha hiszti is van. Sokan mondják hogy fiú, azért beszél majd később, de szerintem ez egy hülyeség. Kíváncsi vagyok mikor indul be végre a beszéde.
Mozgásos dolgokban nagyon ügyes, bátrabb mint Nóri volt, de óvatos és megfontolt is, ritkán esik le valahonnan, nem megy úgy mint a bulldózer.
Még mindig 10,5 kg körül van, tulajdonképpen az utóbbi több mint fél évben csak fél kilót hízott, most már ő is Nórihoz hasonló testalkatú, ami érdekes, mert ugye majdnem 4 kg-val született és fél évesen már 8 kg is elmúlt. Azért én örülök hogy lelassult a hízása, és nem lesz nagydarab gyerek ő sem.
Nori viszont néha aggasztóan vékony, főleg a végtagjai, még mindig sokszor 15 kg alatt van, viszont ő is sokat nyúlt az elmúlt időben. Bár hálistennek továbbra se igazán válogatós, mennyiségre nagyon keveset és nagyon lassan eszik csak, alig lehet egy fél adagot belediktálni. Édességet szinte soha nem kér, a sós rágcsákat szereti, de látszólag egyáltalán nem hozza lázba semmilyen étel. Ha elfelejtenék néhány étkezést egy nap, fel se tűnne neki.
Ákos bezzeg sokat eszik, gyorsan, és ha nagyon éhes, kiabál minden falat előtt, hogy gyorsabban adjam neki. Ő szereti az édességeket is, bár még igyekszem kontrollálni hogy mit kaphat, de ő nem az a típus aki nem kér ha mi is eszünk.
Ákos alvása hol nagyon jó, olyankor azt hiszem végre valahára vége az éjszakai keléseknek, hol pedig katasztrófa. A sok náthás időszak miatt a rosszabb napokon sokszor kel éjjel, szörcsög, köhög, mocorog, nem találja a cumit. A legrosszabb éjszakákon sír is sokat és nehezen alszik vissza, ilyenkor mellé szoktam feküdni. Őt a mi ágyunkba nem hozom sose, egyrészt nem szeretném ha odaszokna, másrészt innen hamar lemászna még akkor is ha köztünk van, harmadszor a nem megszokott környezet miatt még plusz többször kelne, negyedszer pedig én sem tudok tőle ilyenkor aludni (az ő ágyában igen, bár sokkal kényelmetlenebb nekem). Vannak aztán olyan rossz éjszakák amikor nem beteg, lehet hogy a fogai jönnek ilyenkor, de szerintem ezt csak jó rámondani, nem tudom mi lehet az igazság. Nórinak soha nem fájt egy foga sem amikor kijött, észre sem vettük hogy mikor bújik éppen. Átlag napokon amúgy 2-3 alkalommal szokott kelni, és csak vizet kell adni neki, cumit megkeresni, visszafektetni, és altatás nélkül visszaalszik. Ebben csak az a kellemetlen, hogy ki kell kelni az ágyból és át kell menni hozzá, de annyira nem vészes. Március elején volt egy hét, amikor viszont eddigi élete legjobb alvását hozta, maximum 1x kelt csak, de volt hogy egyszer sem, pedig eddig egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor aludta át az éjszakát. Akkor nagyon kezdtem örülni, hogy talán végre innentől rendben leszünk, de természetesen jött egy nagy náthás időszak, és borzalmas éjszakáink voltak. Reggelente egyébként mindig 7-8 között kel, ez ne a legjobb, de nem is olyan vészes.
Nóri továbbra is rengeteget alszik, már-már túl sokat is. Az oviba kivétel nélkül mindig kelteni kell, pedig 3/4 8-kor kelünk, és nagyon nehezen ébred. Ha szünet van és hagyjuk aludni, még úgy is kb 9-ig alszik, hogy Ákos már 1-2 órával hamarabb fent van és ott játszik, hangoskodik, néha sír a szobában, a konyhában reggelizünk, normál hangon beszélgetünk, redőnyt felhúzzuk, stb. Sajnos itt nincs lehetőség arra, hogy külön csukott ajtós hálószobában pihenhessen reggel, amíg mi már ébren vagyunk, de ez látszólag abszolút nem zavarja.
Este fél 8 - 8 körül pakolunk és mennek a kádba, kb. 20 percet játszanak a vízben, utána fürdés, fogmosás, öltözés, mese, és alvás. Ákos általában percek alatt elalszik, ez az egy jobb nála mint Nórinál, hogy hamar alszik el. Nóri már ugye évek óta egyedül alszik el, de most az utóbbi fél évben meg szoktam várni a szobában azt is amíg ő is elalszik, mert volt hogy még órák múlva is forgolódott a sötétben és nem aludt. Persze ez őt egyáltalán nem zavarta, imád feküdni, pihenni, mocorogni, szopni az ujját, de a másnapi ovis korán kelés miatt muszáj hamar elaludnia. A délutáni alvás egyre ritkul, de én még egyelőre ragaszkodom hozzá hogy legalább megpróbálja. A fárasztóbb napokon elalszik azért még, de a kevésbé farasztóakon hiába próbálkozik, nem alszik el. Olyankor könyvet nézeget, rajzol, halkan játszik amíg Ákos fel nem ébred. Szerencse hogy simán elvan egyedül órákig is halkan, mert nekem sajnos még mindig Ákos mellett kell lennem a délutáni alvás alatt, ugyanis legalább 2 órát kell aludnia ahhoz hogy kipihent legyen, és sajnos ez alatt van hogy 2-3x is vissza kell altatni. Ha Nóri nem alszik délután, akkor ő is percek alatt elalszik este (de hálistennek már nem lesz hisztis morcos alvás előtt a fáradtságtól, ősszel még rosszabbul bírta), ha viszont alszik, akkor van hogy egy óra is, mire elalszik este.