Kezd rájönni, hogy a szavaknak nem csak első szótagja van. :) Ezért megismétli az elő szótagot mégegyszer, így lesz pl. a cica "cici". Különböző magánhangzójú szótagokat egy szóba nem nagyon tud még tenni, persze néhány kivétel van. A k betű még mindig nem megy. Közben láttam néhány hasonló korú gyereket akik mutogatással fejezik ki magukat, és nagyon örülök, hogy Nóri nem mutogat, hanem sikerül rávennem, hogy ha akar valamit, azt mondja is meg. Még ha rosszul is mondja ki, de legalább próbálja. Aztán persze találkoztam olyan 16 hónapossal is, aki értelmes mondatokban beszélt...

Még mindig nem igazán hisztizik, olyan földönfetrengős hisztit sohasem csinált. Ami talán annak mondható, az az, ha valamit nem szabad neki, vagy valami olyat kérünk amit nem akar, akkor csapkodni kezd, földhöz vág dolgokat, és sikít. De ez csak pár másodperc, aztán már semmi baja. Igyekszem ezeket türelmesen végighallgatni és nyugton maradni, nehogy azt lássa, hogy én is ugyanazt csinálom. (Mert én is csapkodok meg kiabálok ha ideges vagyok, nyilván ő is hasonló kaliber.) Ez ellen nem lehet mit tenni, mert muszáj kiadnia magából a dühét. Ha néha néha mégis hosszabban sír, igyekszem a "hisztis gyerek számomra láthatatlan" című módszert alkalmazni. Általában bejön, mint ahogy a nyögésre sem hallgatok, csak ha szavakkal próbálja kifejezni magát.

A babausziba még mindig kéthetente járunk (bárcsak mehetnénk minden héten...), egyre jobban imádja az egészet, és egyre aktívabban vesz részt a foglalkozásokon. Már be mer ugrani ülésből és állásból is a vízbe a medence széléről; le mert csúszni egy csúszdán bele a vízbe; ráhasal az úszódeszkára és alulról is fogja; akármikor szívesen merül és a víz alatt megfogja az elé tartott tárgyakat; kikapaszkodik a medence szélére; ficánkolva csobogtatja a lábát hason is és háton is; és még sorolhatnám. Sokszor nekem is kihívás, mert nehéz pl. úgy meríteni a gyereket egy karikán át, hogy pár másodpercre teljesen el kell engedni, de kezdek jól belejönni. A Stilianos tematikájában elméletileg az van, hogy 3 és fél évesen kezdik az önálló úszásoktatást szülők nélkül. Irtó jó belegondolni hogy addigra önállóan fog tudni úszni. :)

Egyre inkább azt veszem észre hogy nagyon ölelgetős típus, biztos vagyok benne, hogy az ő szeretetnyelve is a testi érintés lesz. Ami jó, mert nem nagyon kell gondolkodnom, hogy hogy szeressem. :)

Az ekcémája (száraz pirosas foltok a lábán, popsiján, könyökénél, hasán, hajlataiban; és váladékozó, piros sebek a hónalján és a füle mögött) Zalakaros óta egyre jobban előjöttek. Aztán január 17-én a hasán és fenekén csúnya piros pattanás szerű hólyagok is keletkeztek, de érdekes, hogy csak a jobb oldalán. Nagyon rondán nézett ki az egész gyerek. 18-ára be is lázasodott, elég magas volt neki és nagyon rosszul volt. De másnapra már le is ment, és a pöttyei is lassan kezdtek leszáradni. Azért hétfőn elvittem a gyerekorvoshoz, mert kíváncsi voltam, nem bárányhimlő-e. Az orvos azt mondta, hogy nem bárányhimlő, hanem az ekcémája fertőződött el, a láz meg valami egyéb vírus volt, mert a torka is piros. Adott zsírozó krémet a száraz foltjaira, és egy antibiotikumos krémet a hónaljára és fülére, mert az már nagyon csúnyán váladékozott, ami bakteriális fertőzést jelent.

Rögtön beszéltem Molnár Mariannal is, és szerdán el is tudtuk vinni hozzá. Ő azt mondta, hogy szerinte a lázzal együtt jövő pöttyök mégis a vírustól voltak, és azért az ekcémája helyén jöttek ki, mert ott érzékenyebb. Az antibiotikumos krémet ő is ajánlotta, mert már tényleg csúnya volt, de kapott erre Staphylococcinum-ot is. A száraz foltjaira pedig Graphit-ot és Oleander-t adott. Illetve ajánlotta, hogy ha a golyók szedésének végére értünk, és megláttuk hogy ennek milyen hatása van, próbáljunk ki egy 6 hetes teljes glutén- és tejtermékmentes diétát, mert tapasztalatai szerint ez nagyon sok embernél bevált, még akkor is, ha nem diagnosztizáltak semmiféle érzékenységet. Mint ahogy Nórira is azt mondták szeptemberben, hogy nem lisztérzékeny, nem tejcukorérzékeny, minden rendben van, majd kinövi. Mégis puffadt a hasa azóta is, és bárki bármit mond, ez akkor sem normális. Úgyhogy alig várom, hogy elkezdhessük ezt a diétát, nem hiszem hogy nehéz lesz, mert nem egy kunyerálós fajta, azt eszi amit elé teszünk, nem válogat, nem kéri azt amit mi eszünk. A golyók szedésének lassan a végére érünk, és sajnos csak egész kicsit javult a helyzet, de ez a krémeknek is betudható lehet. Most várom a válaszát emailben, hogy hogyan tovább, szedjünk-e még golyókat, vagy diétázzunk.