Túl vagyunk Nórival az első ovis heteken, valamivel azért könnyebb a helyzet, de nem sokkal.

Szerencsére azért nem olyan vészes a dolog, mint amennyire féltem tőle. A kezdés előtti napon eljöttek az óvónők családlátogatásra, az elég sokat segített, megszerette őket nagyon. Az első 4 napon nagyon sírt az elválásnál, de a lehető leggyorsabban igyekeztünk ezen túlesni, az óvónők felvették és bevitték, én meg elmentem. Ha tovább maradtam volna, még nehezebb lett volna, így viszont az 5. naptól már nem sírt, mert tudta hogy ez van, persze boldog sem volt. Aztán egy hét elteltével megint elkezdett sírni reggelente, gondolom rádöbbent, hogy most már neku ez lesz a sorsa, szinte minden nap oviba menni. Most a 4. héten meg már megint nem sírt.

Bent az oviban azért minden nap van valami amin elsírja magát, vagy megijed egy vadabb gyerektől (itthon folyton azt emlegeti, kik a veszekedős, kiabálós, rossz gyerekek), vagy nem akar valamit csinálni, vagy csak hiányzunk neki, de talán egyre kevesebb ilyen van.

Nem igazán játszik a gyerekekkel, elmondása szerint azért, mert fél a "veszekedős" fiúktól, de azért a lányokkal néha játszik egy nagyon keveset. Illetve azt hiszem, valami tévhitben él, hogy ha valaki már játszik valakivel, akkor ő már oda nem mehet, próbálom felvilágosítani, hogy nem csak ketten lehet együtt játszani. Fogalmam sincs, mikor lesz hajlandó játszani a többiekkel, eddig elég reménytelennek tűnik, de ebben keveset tudok segíteni, neki magának kell ezt meglépnie, illetvesok múlik az óvónőkön is. Tornaórán nem hajlandó tornázni, mert fél a vadul futkosó gyerekektől. Az óvónők rengeteget segítenek, próbálják bevinni mindenbe, de semmit sem erőltetnek. Illetve maguk mellett tartják, ha kell ölbe veszik, megfogják a kezét, és így jobban biztonságban érzi magát. Szeret az asztalnál készíteni mindenféle dolgokat, meg üldögélni és onnan figyelni a gyerekeket ahogy játszanak. Reggel fél 9-re viszem be, az első 3 héten ebéd előtt, fél 12-kor hoztam el, 3 órát volt csak így bent, most már egy hete bent is ebédel, így fél 1-kor hozom haza. Mivel nagyon lassan eszik, féltem, hogy nem fog eleget enni, de állítólag szinte mindent megeszik, ezzel szerencsére nincs baj. Persze zavar hogy nem látom mennyi van a gyomrában, de azért éhen nem fog halni.

Szerintem kezdetnek ez nem rossz. Biztos vagyok benne, hogy minél jobban megszokja, megismeri őket, annál jobban feloldódik majd, de neki ehhez nagyon sok időre lesz szüksége.

Eddig csak egy náthája volt, több mint egy éve nem volt már lázas beteg, pedig azt gondoltam, ahogy elkezdi majd az ovit, rögtön elkap valamit. De már egy hónapja jár, és még semmi.

Ákos most belázasodott, ami kicsit zavar, mert Nóri egy éves is elmúlt már, amikor először volt beteg, nem tudom Ákosnak ez most mi. Persze őt cipelem az oviba minden nap, plusz a héten voltunk bent a Hunyadiban is, meg hát Zoli is hozza haza a vírusokat, lehet hogy valamit benyelt. De azért nem kellene, még eddig 100% anyatejes.