Furcsa dolog történik, elkezdett félni a saját korabeli, idegen gyerekektől. Elég sokszor, kétnaponta megyünk játszótérre, több különbözőt látogatunk. Sosem volt egy bátor gyerek, de talán akkor kezdődött ez a félelem, amikor ráült egy kisfiú motorjára, aki pedig fogta és erőszakosan kihúzta alóla. Akkor nagyon megijedt, sokáig sírt és nem is lehetett megvígasztalni, haza kellett menni. Később már ha ez a fiú csak közeledett hozzá, menekült tőle és sírt. Azóta viszont mindenkitől megijed, attól is aki megsimogatja, vagy aki csak túl közel megy hozzá. Ez nem túl jó dolog, és mindig próbálom neki mondani, hogy milyen aranyos gyerekek, és menjen oda hozzájuk, de fél tőlük. Ha egyedül csúszdázik és valaki még odamegy, inkább eljön onnan. Ha a homokozóban valaki közel megy hozzá, kijön a homokból. A hintát szereti, mert ott egyedül van. Egyébként ha üres játszótéren vagy játékokon vagyunk, akkor imádja, és szívesen mászik, csúszik, homokozik. Érdekes, hogy nagyobb gyerekekkel már szívesen eljátszik, meg persze azokkal akiket már jól ismer. Annak örülök, hogy egyáltalán nem rosszalkodik, de az biztos hogy nem jó, ha fél tőlük. Remélem, hogy ez majd idővel elmúlik, igyekszem sokszor gyerekek közé vinni, hogy szokja.

Ezen kívül nem szereti főleg a vadállatokat, azt mondja rájuk, hogy csúnya, és nem is akarja látni őket. Fél az idegen kutyáktól is, főleg ha nagyon ugatnak, pedig Csipivel és Mazsival rengeteget játszik. És ők sem a kicsi, nyugodt fajta kutyákhoz tartoznak, de őket már ismeri, és nagyon szereti, sokat ölelgeti, puszilgatja, utasítgatja őket. A lényeg igazából, hogy akit és amit nem ismer, azzal teljesen bizalmatlan, de ha megismeri, akkor már szereti.

A beszéde egyébként szépen fejlődik, folyamatosan ügyesedik valamiben, ügyesen összerak rövid mondatokat. Ilyeneket is mond, hogy "fúj a szél", "süt a nap". Nagyon jól felismeri, megnevezi már a színeket, a piros, kék, zöld, sárga, lila, rózsaszín, barna már tökéletesen megy, néha a feket és fehér is.

Egyre ügyesebben rajzol, egy pálcika embernek tud hajat, kezet, lábat rajzolni, kiszínezi a hasát. Karikát is ügyesen rajzol. Már keveset firkál összevissza, inkább egész apró kis dolgokat rajzol, nagy gonddal. Szereti csinálni, itthon folyamatosan ki van neki téve egy deszka, rajta papír és ceruzák, és magától is sokszor odamegy és rajzolgat.

Nemrég bukkant ki az egyik alsó hármas szemfoga. Talán emiatt is, de egyébként is, még mindig sokat szopja az ujját, legtöbbször ha fáradt. A haját is pödri hozzá a másik kezével. Az utcán vagy a kertben nem engedem neki, ott nem is veszi a szájába, csak ritkán. Remélem Balatonon majd a kertben nem fogja sokszor csinálni.