Nagyon nyugisan és jól teltek az első napok. Nagyon jó baba volt, szinte egyáltalán nem sírt, ha nyöszörgött, megetettem, attól megnyugodott, és újra elaludt. Sokan jöttek látogatni, minden nap többen is, Zoli anyukája, anyukám, apukám, Bálint, Lilla többször is, Zoli nagymamája, Gyuri és Bence, Balázs és Bori, és még sorolhatnám. Szinte minden nap hozott valaki ebédet, de egyelőre úgy éreztem, nekem is nagyon sok időm van, mert tényleg rengeteget aludt.

Ekkor még nem számoltam az órákat, teljesen igény szerint etettem, altattam, nem is volt semmi gond. Nem értettem, más anyukák-apukák miért vannak úgy ki az újszülöttjüktől, mert mi sokat aludtunk, sokat pihentünk.