Elkezdett zavarni, hogy Nóri nem fordul még hátról hasra, és kicsit utánanéztem a dolgoknak, találtam egy nagyon hozzáértő embert, Bendig Borbálát. (Honlapja: http://gyermekmozgasfejlesztes.shp.hu/hpc/web.php?a=gyermekmozgasfejlesztes, és blogja: http://gyermekmozgasfejlesztes.blog.hu.) Nagyon érdekeseket ír, és látszik hogy tényleg nagyon ért hozzá. Megírtam neki, hogy Nóri miket csinál / nem csinál, és azt válaszolta, hogy érdemes lenne foglalkozni a dologgal, mivel "A fejlődési szakaszok kimaradása vagy felcserélődése az idegrendszeri érési folyamatokat hátráltatja, és ez rosszul befolyásolja az egyensúlyt és a mozgáskoordinációt, a koncentrációs és tanulási képességeket." Persze rohadt drága, mert teljesen személyre szabottan foglalkozik a gyerekekkel, viszont nem olyan, hogy minden héten kell járni. Hanem van egy 1,5 órás állapotfelmérés (10ezer Ft), és utána a következő alkalommal (7ezer Ft) megmutatja, hogy miket kell gyakoroltatni vele. Aztán akár hónapokig nem is kell menni, csak otthon gyakorolni, esetleg videót küldeni neki, és arra válaszol. És ha megint kell valami újat tanítani, akkor lehet újra menni.
Sokat gondolkodtam rajta, hogy mi legyen, mert biztos, hogy ez az egyik legjobb korai befektetés - már ha tényleg van rá szükség. Aztán arra jutottam, hogy mivel ilyen drága, és azért hatalmas problémák nincsenek Nórival, inkább megpróbálom magam fejlesztgetni. Olvastam pár módszert, hogy hogyan lehet segíteni a hátról hasra fordulást. Takaróra fektetem, és a takaró szélét kicsit felemelem, ettől az oldalára gurul, majd a hasára. Először irtó rosszul ment, de aztán egyre kevesebbet kellett segíteni neki, és most már ott tartunk, hogy elég egy ujjal meglökni, és ha már az oldalán van, átküzdi magát hasra! Nyilván simán meg tudná csinálni egyedül is, nem az a baj, hogy képtelen rá. Hanem hogy egyszerűen nem akarja. Hogy ha háton van, és valaki nem löki oldalra, eszébe se jut, hogy megforduljon. És most már többet teszem hátra is, bár továbbra se szereti annyira.
Már negyedszer voltunk úszni, most már többször merültünk, és jobban ment, mint múltkor. Itthon minden fürdésnél locsolgatom a fejét, és gyakoroljuk a fújás-locsolást is, és nagyon figyelem, hogy mikor vesz levegőt, hogy csak azután dugjam majd a víz alá. Hálistennek egyáltalán nem fél, nem esik kétségbe semmiféle helyzettől.
Egyre többet és egyre ügyesebben négykézlábazik, továbbra is ringatja magát előre-hátra, és néha az egyik lábát előre is tolja, mintha mászni akarna, és ilyen félig kúszás félig mászással már egy keveset előre is tud menni.