Végre áttértünk a nappali egy alvásra, így viszont az úszás elég kérdéses, mert most 1-től járunk, és a délelőtti órákra mindenhová várólista van... Most így kb. fél 1-től 2-ig alszik, ami azért összességében kevesebb, mint a kétszer egy óra, látszik is, hogy esténként fáradtabb így. Muszáj viszont az úszás miatt néha még 2x altatnom, de ezt a bérletet még mindenképpen le kell járnunk.

Egyre többet sétálunk mostanában, kétszer fél órát legalább, de van hogy többet. Nagyon kitartó, de azért ha nagyon sokat megyünk, egyre lassabb és a végén már alig vonszolja magát. De ilyenkor se kéredzkedik fel, sose hisztizik, maximum kicsit nyögdécsel. Imád sétálni, a babakocsit sose használjuk már, boltba is gyalog megyünk. Szeretném, ha hozzászokna a mozgáshoz, és hogy nem fogom cipelni, vagy a kocsiban tolni.

Voltunk a gyerekorvosnál, megmérte, 8,55 kg (pedig itthon egy hete 9,1-et mértünk), 73 cm. Kértem beutalót a gasztrora, írt készségesen. Nem engedtem viszont, hogy beoltsa agyhártyagyulladás ellen, az nem kötelező, és fölösleges mérgeket nem nyomatok bele. Kiderült viszont, hogy az előző gyerekorvosunk kérdezés nélkül beadta neki az egyik hasonló nem kötelező oltást, amiért nagyon mérges vagyok. Ő volt az is, aki lecseszett amiért nem voltam hajlandó szteroidos krémet kenni rá, és aki nem volt hajlandó több Vigantolt felírni, mert minek annyi D-vitamin a gyerekbe... Hálistennek, hogy elkerültünk onnan. Csak az ottani védőnőt sajnálom, mert az itteni új egyetlen egyszer se jött ki vagy kérdezett arról, hogy mi a helyzet. Azt sem tudja, ki vagyok. Mondjuk én megvagyok nélküle, csak nem tudom, egy védőnőnek nem az a feladata, hogy ellenőrizze a hozzá tartozó gyerekeket?

Mielőtt a gasztro kivizsgálásra mennénk, Mártihoz is mindenképp el akartam vinni, ami második nekifutásra sikerült is (először felforrt a hűtővizünk a Hungária kellős közepén...). Nem mondtam neki előre semmit éppen azért, mert kíváncsi voltam, ő is látja-e, amit én. Először azt mondta, Nóri egy nagyon bölcs lélek, de vigyázzunk a nevelésével, mert olyan típus, aki könnyen átveszi a környezetében élők problémáit, ezáltal próbál nekünk segíteni, minket tanítani. Fejéről, idegrendszeréről azt mondta, teljesen rendben van, sőt. A gyomránál, beleinél talált rögtön problémát, de azt mondta, nem allergiás semmire, nem lisztérzékeny vagy ilyesmi. Hanem állítólag léteznek ilyen gyerekek, akik annyira érzékenyek az ételekben lévő adalékanyagokra, a gyümölcsökben-zöldségekben lévő vegyszerekre, hogy egyszerűen felpuffadnak ettől. Ezen még az sem segít, ha a legbiobb kajákat veszed neki, mert a mai világban egyszerűen nem létezik olyan dolog, amibe már ne került volna bele egy kis szennyeződés. Esetleg, ha te magad termeled, de még akkor is ott a talaj, levegő szennyezettsége. Megmutatta, hogyan tisztíthatom meg minden ételét evés előtt, hasonló az étkezés előtti imádsághoz. De a lényeg, hogy nem kell aggódni, mert semmi baja, és kb. 3 éves korára kinövi a puffadást. Ezen kívül még a hörgőinél talált gubancot, hajlamos a kruppra, amit sós párásítóval el lehet kerülni. Nagyjából ennyi volt a lényeg, és örülök, hogy ezt mondta. Azért 17-én elviszem a gasztrora, bár sajnálom, hogy fölöslegesen fogják szurkálni meg vizsgálgatni, de már be vagyunk jelentkezve, meg azért mégis.

Sajnos nem sokat beszél, remélem hogy lassan végre be fog indulni, mert még mindig csak kb. 5-10 szót mond, azokat is ritkán, és sok közülük nem igazán felismerhető (pápá, baba, apa, iá, gágá, bú, te(ssék), de). Persze egész nap löki a babanyelvet, de nem igazán látom, hogy akarna rendesen beszélni.