Régen nem írtam, múlt hét szerdán költöztünk. Egyre kevesebb a rumli, de azért még mindig bőven van mit csinálni, szépítgetni. Reméljük, hogy karácsonyig idebent minden kész lesz, és akkor majd tavasszal jöhet a kert. Nagyon jól érezzük magunkat itt, és végre a kutyák is odakint vannak. Nórival mindent próbáltam ugyanúgy, ugyanabban az időben csinálni, ahogy eddig is, és így észre se vette a változást.
Végül már most külön szobában alszunk, de a két szoba egybe nyitható egy nagy ajtóval, szóval tulajdonképpen közel van azért. De mégis jobb ez így, mert fél év múlva legkésőbb úgyis külön mentünk volna, így meg jobban hozzászokik. Persze nem mintha érdekelné, hogy éppen hol alszik. Még mindig csak egyszer kel fel éjjel, 2 és 5 között valamikor. Aztán a következő kelés tulajdonképpen már reggel van (6-7 körül), de újabban még ezután is visszaalszik egy-két órára, amit imádok, mert 8-9-ig alszunk. :) Nappal két evés között csak ritkán alszik fél óránál többet, de hát az éjjeli 10-12 óra után nem is várható el sokkal több.
Most már egyre többet van el az ágyában a játékaival. Hason fekve egyre jobban kinyomja magát, de még azóta se fordult meg újra. Háton most már szinte mindig oldalra nyúl a játékokhoz, és újabban a két lábát is felhúzza és oldalra fordítja. Nem sok hiányzik, hogy hátról hasra is megforduljon, csak a törzsét és a kezét nem teszi még át a másik oldalra. Már simán a tárgyak után nyúl, és sokszor meg is fogja őket, de még nem tudatosan tartja meg. Rengeteget mosolyog már, ha valaki kedvesen beszél hozzá, szinte mindig. A héten már erősebb hangocskákat is kezdett kiadni magából beszélgetéskor.
Ma voltunk újra ismétlő oltáson: Di-Per-Te (torokgyík, szamárköhögés, tetanusz), H influenza B, gyermekbénulás így egybe. Most már jobban bírtam nézni, Nóri viszont üvöltött, nyilván. Most pedig már órák óta alszik, pedig nappal ugye nem szokott...
